Villanymotoros alapismeretek

1. Bevezetés az elektromos motorokba

Az elektromos motor olyan eszköz, amely az elektromos energiát mechanikai energiává alakítja. Egy feszültség alatt álló tekercset (azaz állórész tekercset) használ, hogy forgó mágneses teret hozzon létre, és a forgórészre (például mókusketrecre zárt alumíniumkeretre) hatva magnetoelektromos forgatónyomatékot képezzen.

Az elektromos motorokat egyenáramú és váltakozó áramú motorokra osztják a felhasznált energiaforrások szerint. Az energiarendszerben a legtöbb motor váltóáramú motor, amely lehet szinkronmotor vagy aszinkron motor (a motor állórész mágneses térsebessége nem tartja fenn a szinkron sebességet a rotor forgási sebességével).

Az elektromos motor főként állórészből és forgórészből áll, és a mágneses térben a feszültség alá helyezett vezetékre ható erő iránya összefügg az áram irányával és a mágneses indukciós vonal irányával (mágneses tér iránya). Az elektromos motor működési elve a mágneses mező hatása az áramra ható erőre, ami a motor forgását okozza.

2. Villanymotorok felosztása

① Osztályozás működő tápegység szerint

Az elektromos motorok különböző üzemi áramforrásai szerint egyenáramú és váltakozó áramú motorokra oszthatók. Az AC motorokat egyfázisú és háromfázisú motorokra is osztják.

② Szerkezet és működési elv szerinti osztályozás

Az elektromos motorok felépítésük és működési elvük szerint egyenáramú motorokra, aszinkron motorokra és szinkronmotorokra oszthatók. A szinkronmotorok feloszthatók állandó mágneses szinkronmotorokra, reluktancia szinkronmotorokra és hiszterézis szinkronmotorokra is. Az aszinkron motorok indukciós motorokra és AC kommutátoros motorokra oszthatók. Az indukciós motorokat háromfázisú aszinkron motorokra és árnyékolt pólusú aszinkron motorokra osztják. Az AC kommutátoros motorok egyfázisú sorozatú gerjesztésű motorokra, AC DC kettős célú motorokra és taszítómotorokra is fel vannak osztva.

③ Indítási és működési mód szerint osztályozva

A villanymotorok indítási és működési módjuk szerint kondenzátoros indítású egyfázisú aszinkron, kondenzátoros egyfázisú aszinkron motorokra, kondenzátoros indítású egyfázisú aszinkron motorokra és osztott fázisú egyfázisú aszinkron motorokra oszthatók.

④ Cél szerinti osztályozás

Az elektromos motorok rendeltetésük szerint hajtómotorokra és vezérlőmotorokra oszthatók.

A vezetéshez használt villanymotorokat tovább osztják elektromos szerszámokra (beleértve a fúró-, polírozó-, polírozó-, hornyoló-, vágó- és tágítószerszámokat), háztartási gépek elektromos motorjaira (beleértve a mosógépeket, az elektromos ventilátorokat, a hűtőszekrényeket, a légkondicionálókat, a felvevőket, a videomagnókat, DVD-lejátszók, porszívók, kamerák, elektromos fúvók, elektromos borotvák stb.), és egyéb általános kisgépészeti berendezések (beleértve a különböző kisméretű szerszámgépeket, kisgépeket, orvosi berendezéseket, elektronikus műszereket stb.).

A vezérlőmotorokat tovább osztják léptetőmotorokra és szervomotorokra.
⑤ Osztályozás a rotor szerkezete szerint

A forgórész felépítése szerint az elektromos motorok ketreces indukciós motorokra (korábbi nevén mókuskalitkás aszinkronmotorokra) és tekercses forgórészes aszinkron motorokra (korábban tekercses aszinkron motorokra) oszthatók.

⑥ Működési sebesség szerint osztályozva

Az elektromos motorok működési fordulatszámuk szerint nagy sebességű motorokra, alacsony fordulatszámú motorokra, állandó fordulatszámú motorokra és változó fordulatszámú motorokra oszthatók.

⑦ Védőforma szerinti osztályozás

a. Nyitott típus (például IP11, IP22).

A szükséges tartószerkezeten kívül a motor nem rendelkezik speciális védelemmel a forgó és feszültség alatt álló részek számára.

b. Zárt típus (például IP44, IP54).

A motorházon belüli forgó és feszültség alatt álló részek mechanikai védelmet igényelnek a véletlen érintkezés elkerülése érdekében, de ez nem akadályozza jelentősen a szellőzést. A védőmotorokat a különböző szellőzési és védőszerkezeteik szerint a következő típusokra osztjuk.

ⓐ Hálós burkolat típusa.

A motor szellőzőnyílásait perforált burkolatok borítják, hogy a motor forgó és feszültség alatt álló részei ne érintkezzenek külső tárgyakkal.

ⓑ Cseppálló.

A motor szellőzőnyílásának szerkezete megakadályozhatja, hogy függőlegesen leeső folyadékok vagy szilárd anyagok közvetlenül a motor belsejébe kerüljenek.

ⓒ Fröccsenésálló.

A motor szellőzőnyílásának szerkezete megakadályozhatja, hogy folyadékok vagy szilárd anyagok bármilyen irányban bejussanak a motor belsejébe 100°-os függőleges szögtartományon belül.

ⓓ Zárva.

A motorház szerkezete megakadályozhatja a szabad levegőcserét a burkolaton belül és kívül, de nem igényel teljes tömítést.

ⓔ Vízálló.
A motorház szerkezete megakadályozhatja, hogy bizonyos nyomású víz kerüljön a motor belsejébe.

ⓕ Vízálló.

Amikor a motort vízbe merítjük, a motorház szerkezete megakadályozhatja, hogy víz kerüljön a motor belsejébe.

ⓖ Búvárkodás stílusa.

Az elektromos motor hosszú ideig üzemelhet vízben névleges víznyomás mellett.

ⓗ Robbanásbiztos.

A motorház szerkezete elegendő ahhoz, hogy a motoron belüli gázrobbanás ne kerüljön át a motoron kívülre, ami a motoron kívüli éghető gáz felrobbanását okozza. Hivatalos számla „Gépipari irodalom”, mérnök benzinkút!

⑧ Szellőztetési és hűtési módszerek szerint osztályozva

a. Önhűtés.

Az elektromos motorok hűtése kizárólag a felületi sugárzásra és a természetes légáramra támaszkodik.

b. Önhűtéses ventilátor.

Az elektromos motort egy ventilátor hajtja, amely hűtőlevegővel hűti le a motor felületét vagy belsejét.

c. Lehűtötte a ventilátort.

A hűtőlevegőt ellátó ventilátort nem maga az elektromos motor hajtja, hanem önállóan hajtja.

d. Csővezetékes szellőzés típusa.

A hűtőlevegőt nem közvetlenül a motoron kívülről vagy a motor belsejéből vezetik be vagy távoznak, hanem csővezetékeken keresztül vezetik be vagy távoznak a motorból. A csővezeték szellőztetésére szolgáló ventilátorok lehetnek önhűtöttek vagy más ventilátorhűtések.

e. Folyékony hűtés.

Az elektromos motorokat folyadékkal hűtik.

f. Zárt rendszerű gázhűtés.

A motor hűtésére szolgáló közegkeringés egy zárt körben történik, amely magában foglalja a motort és a hűtőt. A hűtőközeg hőt vesz fel, amikor áthalad a motoron, és hőt bocsát ki, amikor áthalad a hűtőn.
g. Felületi és belső hűtés.

A motorvezető belsején át nem haladó hűtőközeget felületi hűtésnek, míg a motorvezető belsején áthaladó hűtőközeget belső hűtésnek nevezzük.

⑨ Beépítési szerkezeti űrlap szerinti osztályozás

Az elektromos motorok beépítési formáját általában kódok jelzik.

A kódot a nemzetközi telepítés IM rövidítése jelenti,

Az IM első betűje a telepítés típuskódját, a B a vízszintes telepítést, a V pedig a függőleges telepítést jelenti;

A második számjegy a szolgáltatás kódját jelöli, arab számokkal.

⑩ Osztályozás szigetelési szint szerint

A-szint, E-szint, B-szint, F-szint, H-szint, C-szint. A motorok szigetelési szintű besorolása az alábbi táblázatban látható.

⑪ Névleges munkaidő szerint osztályozva

Folyamatos, szakaszos és rövid távú munkarendszer.

Folyamatos üzemű rendszer (SI). A motor az adattáblán megadott névleges érték alatti hosszú távú működést biztosítja.

Rövid munkaidő (S2). A motor csak korlátozott ideig üzemelhet az adattáblán megadott névleges érték alatt. A rövid távú működésre négyféle időtartam-szabvány létezik: 10 perc, 30 perc, 60 perc és 90 perc.

Szakaszos működésű rendszer (S3). A motor csak szakaszosan és időszakosan használható az adattáblán megadott névleges érték alatt, ciklusonként 10 perc százalékában kifejezve. Például FC=25%; Ezek közül az S4-től S10-ig több szakaszosan működő rendszerhez tartozik különböző körülmények között.

9.2.3 Az elektromos motorok gyakori hibái

Az elektromos motorok hosszú távú működése során gyakran találkoznak különféle hibákkal.

Ha nagy a nyomatékátvitel a csatlakozó és a reduktor között, akkor a karima felületén lévő összekötő furat erős kopást mutat, ami növeli a csatlakozás illesztési hézagát, és instabil nyomatékátvitelhez vezet; A csapágyhelyzet kopása a motor tengelycsapágyának sérülése miatt; Kopás a tengelyfejek és a reteszhornyok között, stb. Az ilyen problémák fellépése után a hagyományos módszerek főként a javítóhegesztésre vagy a kefés bevonat utáni megmunkálásra összpontosítanak, de mindkettőnek vannak bizonyos hátrányai.

A magas hőmérsékletű javítóhegesztéssel előidézett hőfeszültség nem küszöbölhető ki teljesen, ami hajlamos a hajlításra, törésre; Az ecsettel történő bevonást azonban korlátozza a bevonat vastagsága, és hajlamos a hámlásra, és mindkét módszer fémet használ a fém javítására, ami nem változtatja meg a „nehéz és kemény” viszonyt. Különböző erők együttes hatására továbbra is kopást okoz.

A mai nyugati országok gyakran használnak polimer kompozit anyagokat javítási módszerként ezeknek a problémáknak a megoldására. A polimer anyagok javításra történő alkalmazása nem befolyásolja a hegesztési hőfeszültséget, és a javítási vastagság nincs korlátozva. Ugyanakkor a termékben lévő fémanyagok nem képesek rugalmasan elnyelni a berendezés ütését és vibrációját, elkerülni az újrakopás lehetőségét, és meghosszabbítani a berendezés alkatrészeinek élettartamát, így sok állásidőt takarítanak meg a vállalkozások és hatalmas gazdasági értéket teremtve.
(1) Hibajelenség: A motor nem indul be a csatlakoztatás után

Az okok és a kezelési módszerek a következők.

① Állórész tekercselési hiba – ellenőrizze a vezetékeket és javítsa ki a hibát.

② Szakadt áramkör az állórész tekercsében, rövidzárlati földelés, szakadt áramkör a tekercses forgórészmotor tekercsében – azonosítsa a hibapontot és szüntesse meg.

③ Túl nagy terhelés vagy elakadt hajtómű – ellenőrizze a sebességváltó szerkezetet és a terhelést.

④ Szakadt áramkör egy tekercselt forgórészmotor forgórész áramkörében (rossz érintkezés a kefe és a csúszógyűrű között, szakadt áramkör a reosztátban, rossz érintkezés a vezetékben stb.) – azonosítsa a szakadási pontot és javítsa meg.

⑤ A tápfeszültség túl alacsony – ellenőrizze az okot és szüntesse meg.

⑥ Az áramellátás fáziskiesése – ellenőrizze az áramkört és állítsa vissza a háromfázisú állapotot.

(2) Hibajelenség: A motor hőmérséklete túl magas vagy füstöl

Az okok és a kezelési módszerek a következők.

① Túlterhelt vagy túl gyakran indult – csökkentse a terhelést és csökkentse az indítások számát.

② Fáziskimaradás működés közben – ellenőrizze az áramkört és állítsa vissza a háromfázisú állapotot.

③ Állórész tekercselési hiba – ellenőrizze a vezetékeket és javítsa ki.

④ Az állórész tekercselése földelt, és rövidzárlat van a fordulatok vagy fázisok között – azonosítsa a földelés vagy rövidzárlat helyét, és javítsa ki.

⑤ A ketrec rotor tekercselése törött – cserélje ki a rotort.

⑥ Hiányzó fázisműködés a forgórész tekercselésénél – azonosítsa a hibapontot és javítsa ki.

⑦ Súrlódás az állórész és a forgórész között – Ellenőrizze a csapágyak és a forgórész deformációját, javítsa vagy cserélje ki.

⑧ Rossz szellőzés – ellenőrizze, hogy a szellőzés akadálytalan-e.

⑨ Túl magas vagy túl alacsony feszültség – Ellenőrizze az okot és szüntesse meg.

(3) Hibajelenség: A motor túlzott rezgése

Az okok és a kezelési módszerek a következők.

① Kiegyensúlyozatlan rotor – szintező egyensúly.

② Kiegyensúlyozatlan tárcsa vagy elgörbült tengelyhosszabbítás – ellenőrizze és javítsa.

③ A motor nincs egy vonalban a terhelés tengelyével – ellenőrizze és állítsa be az egység tengelyét.

④ A motor nem megfelelő felszerelése – ellenőrizze a szerelő- és alapcsavarokat.

⑤ Hirtelen túlterhelés – csökkentse a terhelést.

(4) Hibajelenség: Rendellenes hang működés közben
Az okok és a kezelési módszerek a következők.

① Súrlódás az állórész és a forgórész között – A csapágyak és a forgórész deformációjának ellenőrzése, javítása vagy cseréje.

② Sérült vagy rosszul kenett csapágyak – cserélje ki és tisztítsa meg a csapágyakat.

③ Motor fáziskiesés – ellenőrizze a szakadási pontot és javítsa meg.

④ A penge ütközése a burkolattal – ellenőrizze és szüntesse meg a hibákat.

(5) Hibajelenség: A motor fordulatszáma túl alacsony terhelés alatt

Az okok és a kezelési módszerek a következők.

① A tápfeszültség túl alacsony – ellenőrizze a tápfeszültséget.

② Túl nagy terhelés – ellenőrizze a terhelést.

③ A ketrec rotor tekercselése törött – cserélje ki a rotort.

④ A tekercselő rotor huzalcsoport egyik fázisának gyenge vagy megszakadt érintkezése – ellenőrizze a kefenyomást, a kefe és a csúszógyűrű közötti érintkezést, valamint a rotor tekercsét.
(6) Hibajelenség: A motorház feszültség alatt van

Az okok és a kezelési módszerek a következők.

① Rossz földelés vagy magas földelési ellenállás – A földelési vezetéket az előírásoknak megfelelően csatlakoztassa a rossz földelési hibák kiküszöbölése érdekében.

② A tekercsek nedvesek – szárítási kezelésen esnek át.

③ Szigetelés sérülése, vezeték ütközése – Mártsa be a festéket a szigetelés javításához, csatlakoztassa újra a vezetékeket. 9.2.4 A motor működési eljárásai

① A szétszerelés előtt sűrített levegővel fújja le a port a motor felületéről, és törölje le.

② Válassza ki a munkavégzés helyét a motor szétszereléséhez, és tisztítsa meg a helyszíni környezetet.

③ Ismeri az elektromos motorok szerkezeti jellemzőit és karbantartási műszaki követelményeit.

④ Készítse elő a szétszereléshez szükséges szerszámokat (beleértve a speciális szerszámokat is) és felszerelést.

⑤ A motor működési hibáinak további megértése érdekében, ha a körülmények megengedik, a szétszerelés előtt ellenőrzési tesztet kell végezni. Ennek érdekében a motort terheléssel tesztelik, és részletesen ellenőrzik az egyes motorrészek hőmérsékletét, hangját, rezgését és egyéb körülményeit. A feszültség, áram, sebesség stb. Ezután a terhelést leválasztják, és külön üresjárati ellenőrző tesztet végeznek az üresjárati áram és az üresjárati veszteség mérésére, és feljegyzéseket készítenek. Hivatalos számla „Gépipari irodalom”, mérnök benzinkút!

⑥ Szüntesse meg a tápfeszültséget, távolítsa el a motor külső vezetékeit, és vezessen nyilvántartást.

⑦ Válasszon egy megfelelő feszültség-megohmétert a motor szigetelési ellenállásának teszteléséhez. Az utolsó karbantartás során mért szigetelési ellenállásértékek összehasonlítása érdekében a szigetelésváltozás trendjének és a motor szigetelési állapotának meghatározásához a különböző hőmérsékleteken mért szigetelési ellenállásértékeket azonos hőmérsékletre kell átszámítani, általában 75 ℃-ra.

⑧ Tesztelje a K abszorpciós arányt. Ha a K abszorpciós arány K>1,33, az azt jelzi, hogy a motor szigetelését nem befolyásolta nedvesség, vagy a nedvesség mértéke nem erős. A korábbi adatokkal való összehasonlítás érdekében a tetszőleges hőmérsékleten mért abszorpciós arányt ugyanarra a hőmérsékletre kell konvertálni.

9.2.5 Villanymotorok karbantartása és javítása

Amikor a motor jár, vagy hibásan működik, négy módszer áll rendelkezésre a hibák időben történő megelőzésére és megszüntetésére, nevezetesen nézéssel, meghallgatással, szagolással és érintéssel, a motor biztonságos működésének biztosítása érdekében.

(1) Nézd

Figyelje meg, hogy a motor működése során vannak-e olyan rendellenességek, amelyek főként az alábbi helyzetekben nyilvánulnak meg.

① Ha az állórész tekercselése rövidre zárt, füst látható a motorból.

② Ha a motor erősen túlterhelt vagy kifogy a fázisból, a sebesség lelassul, és erős „zümmögő” hang hallható.

③ Ha a motor normálisan működik, de hirtelen leáll, szikrák jelenhetnek meg a laza csatlakozásnál; Egy biztosíték kiolvadásának vagy egy alkatrész beragadásának jelensége.

④ Ha a motor erősen vibrál, annak oka lehet a sebességváltó beszorulása, a motor rossz rögzítése, laza alapcsavarok stb.

⑤ Ha elszíneződés, égési nyomok és füstfoltok vannak a motor belső érintkezőinél és csatlakozásainál, ez helyi túlmelegedést, rossz érintkezést a vezetőcsatlakozásoknál vagy égett tekercselést jelez.

(2) Figyelj

A motornak egyenletes és enyhe „zümmögő” hangot kell kiadnia normál működés közben, zaj és különleges hangok nélkül. Ha túl sok zajt bocsát ki, beleértve az elektromágneses zajt, a csapágyzajt, a szellőzési zajt, a mechanikai súrlódási zajt stb., az a meghibásodás előfutára vagy jelensége lehet.

① Az elektromágneses zajnak több oka is lehet, ha a motor erős és erős hangot ad ki.

a. Az állórész és a forgórész közötti légrés egyenetlen, és a hang magasról mélyre ingadozik, a magas és a mély hangok között azonos időközönként. Ezt a csapágykopás okozza, ami miatt az állórész és a forgórész nem koncentrikus.

b. A háromfázisú áram kiegyensúlyozatlan. Ennek oka a helytelen földelés, rövidzárlat vagy a háromfázisú tekercs rossz érintkezése. Ha a hang nagyon tompa, az azt jelzi, hogy a motor erősen túlterhelt vagy fáziskifogyott.

c. Laza vasmag. A motor működés közbeni rezgése a vasmag rögzítőcsavarjainak kilazulását okozza, aminek következtében a vasmag szilikon acéllemeze meglazul és zajt bocsát ki.

② A csapágyzaj miatt gyakran ellenőrizni kell a motor működése közben. A megfigyelési módszer az, hogy a csavarhúzó egyik végét a csapágy rögzítési területéhez nyomják, a másik végét pedig a fül közelében, hogy hallja a csapágy futás hangját. Ha a csapágy normálisan működik, a hangja folyamatos és kis „suhogás” lesz, magassági ingadozás vagy fémsúrlódási hang nélkül. Ha a következő hangok előfordulnak, az abnormálisnak minősül.

a. A csapágy működése közben „nyikorgó” hang hallható, ami fémsúrlódási hang, amelyet általában a csapágyban lévő olajhiány okoz. A csapágyat szét kell szerelni, és megfelelő mennyiségű kenőzsírt kell hozzáadni.

b. Ha „nyikorgó” hang hallatszik, akkor az a hang, amelyet a labda forgása okoz, általában a kenőzsír kiszáradása vagy az olajhiány okozza. Megfelelő mennyiségű zsírt lehet hozzáadni.

c. Ha „kattanó” vagy „csikorgó” hang hallatszik, az a golyó szabálytalan mozgása a csapágyban, amit a golyó csapágyban lévő sérülése vagy a motor hosszú távú használata okoz. , és a kenőzsír kiszáradása.

③ Ha az erőátviteli mechanizmus és a hajtott mechanizmus folyamatos, nem pedig ingadozó hangokat ad ki, ezeket a következő módokon lehet kezelni.

a. Az időszakos „pattanó” hangokat az egyenetlen szíjcsatlakozások okozzák.

b. Az időszakos „dübörgő” hangot a tengelyek közötti laza tengelykapcsoló vagy szíjtárcsa, valamint kopott kulcsok vagy reteszhornyok okozzák.

c. Az egyenetlen ütközési hangot az okozza, hogy a széllapátok ütköznek a ventilátor burkolatával.
(3) Szaglás

A motor szagának érzékelésével a hibák is azonosíthatók és megelőzhetők. Ha különleges festékszagot észlel, az azt jelzi, hogy a motor belső hőmérséklete túl magas; Ha erős égett vagy égett szag észlelhető, annak oka lehet a szigetelőréteg lebontása vagy a tekercs égése.

(4) Érintse meg

A motor egyes részeinek hőmérsékletének érintése is meghatározhatja a meghibásodás okát. A biztonság érdekében a kézfejével érintse meg a motorház és a csapágyak környező részeit érintéskor. Ha hőmérsékleti eltéréseket találnak, annak több oka is lehet.

① Rossz szellőzés. Ilyen például a ventilátor leválása, eltömődött szellőzőcsatornák stb.

② Túlterhelés. Túlzott áramot és az állórész tekercsének túlmelegedését okozza.

③ Rövidzárlat az állórész tekercsei között vagy háromfázisú áramkiegyensúlyozatlanság.

④ Gyakori indítás vagy fékezés.

⑤ Ha a csapágy körüli hőmérséklet túl magas, azt a csapágy sérülése vagy az olajhiány okozhatja.